1. Tudatlanság: (innen indultunk, vagy indulnak a Földön ma élő emberek): Nem tudjuk valójában kik vagyunk, az elménk irányít és egy illuzórikus világban tart bennünket, amit mi valóságnak hiszünk.

2. Tudatosodás: Elfogadjuk, hogy mi vagyunk a felelősek életünk minden pillanatáért, ezért nekünk kell változni, ha mást szeretnénk érezni, mint ami van. Figyelőkké válunk egyre gyakrabban, gyakoroljuk a megbocsájtást önmagunknak és másoknak is, ezáltal emelkedik a tudatszintünk.

3. Szatori: Fejlődésünk során eljutunk egy olyan pontra, hogy egy pillanatrabepillantást nyerhetünk a mennyei birodalomba, ami azt jelenti, hogy hatalmas szeretetet megélve, egy pillanattra megérezzük a mindennel való egységet. Csodálatos és meghatározó élmény a fejlődésünk szempontjából, hisz ha csak rövid ideig is, de a teljes szeretet és béke állapotában lehettünk.

4. Felébredés: a megértés útján (a bal agyfélteke segítségével) és egy szatorihoz hasonló egységélmény után az akaratunk segítségével képesek vagyunk uralni az elménket (az egós ÉN-eket), rövid idő alatt (néhány perc) minden negatív érzést képesek vagyunk elengedni és fokozatosan növekszik bennünk a szeretet érzése. Ezt az állapotot  erős figyelemmel, koncentrációval tartjuk fenn, de erőt merítünk az átélt egységélményből, ha szükséges. Ezt az élményt néhány "felébredett" meditációban képesek vagyunk újra átélni. Ebben az állapotban, ha továbbra is gyakoroljuk a megbocsájtást, akkor a félelmek folyamatosan távoznak és egyszer annyi szeretet lesz bennünk, hogy nem kell külön figyelemmel az egységélményre koncentrálni, mert mindig jelen van már a "Figyelő" és folyamatosan érzi a Teremtővel és a mindennel való egységet. Az ilyen embert nevezzük megvilágosodottnak. Ez a megvilágosodás első szintje. 
Azok, akik nem tudják koncentrációval fenntartani az ide vezető állapotot, (sajnos ez a többség) visszaesnek az elme szintjére és újra fájdalmaikban találják magukat. Ezeknek a testvéreimnek kívánom, és üzenem is, hogy amit egyszer már elértek, azt újra elérhetik, és tanulva az előző alkalomból, lépjenek tovább a megvilágosodás szintjére. Az élmény, amit ilyenkor átél az ember, erőt ad, hisz már tudja, hogy mit keres, hova tart. Felidézve azt a hatalmas szeretetet, amit akkor élt át, amikor összeolvadt a Teremtővel, használja fel arra, hogy az elméjéből ismét kilép, és a "Figyelő" lesz, aki a békében él.

5. Megvilágosodás:
a./ Az előbb ismertetett módon...
b./ Folyamatosan tanulva és a megbocsájtást gyakorolva, a kereső a tudata és a szíve szeretete révén talál rá Istenre és a mindennel való egységre. Ez olyan elemi erejű szeretet megélése, amelyben az elme, vagy egós ÉN-ek nagyrésze azonnal feloldódik és soha többé nincs már hatással az emberre. (Ezek a felébredésnél még jelen vannak, de uralja őket az ember, míg itt már a nagyrészük meg is szünik.) Régebben ez volt az általánosan elfogadott "megvilágosodás", és  erre az állapotra gondolnak általában ma is az emberek, amikor valakire azt mondják: "Megvilágosodott". Ezen a szinten már spontán módon felélednek a Szidhik (természet feletti képességek), attól függően, hogy az adott embernek milyen további életútja van. Ez a megvilágosodás 2. szintje. Ezen a szinten az emberből hatalmas szeretet és béke árad, bájos vidámsággal és humorral ötvözve. Célja az emberek segítése ugyanennek a szintnek az elérésében. Rendelkezik ugyan nagyon kevés egós ÉN-nel (amelyek a megvilágosodáskor nem oldódtak fel), de tökéletesen uralja az elméjét. Az ilyen embert nagyon nehéz, szinte lehetetlen kibillenteni, hacsak nem akarja Ő maga is - valamilyen hatás miatt - a kibillent állapotot, majd szándéka szerint, néhány másodperc elteltével visszatér nyugalmába és derűjébe.

6. Avatár: a megvilágosodás 3. szintje:
Vannak, bár nagyon kevesen, akik így születnek. Ennek következtében már nagyon fiatalon felismerik valódi Isteni természetüket, és ezt a tudást az emberek szolgálatába állítják. Több természet feletti képességgel rendelkeznek. (Pl. manifesztálás, vagy: képesek egyszerre több helyen lenni a tudatukkal - és néha a testükkel is -, ilyen lehet továbbá pl. a múlt és a jövő ismerete, stb.) Ezek a képességek Avatáronként változnak.

A másik módja e szint elérésének, hogy a megvilágosodás 2. szintjét elérve a Kereső még mindig keres és tovább figyeli önmagát, azaz nem állítja le a fejlődését az elért szinten, így képessé válik az Isteni tökéletességet a lehető legtovább, és a legtöbb dologban, a fókuszában tartani.

7. Felemelkedett Mesterek: a megvilágosodás 4. szintje:
Az e szinten létező ember minden pillanatban, mindennel kapcsolatban az Isteni tökéletességet tartja a fókuszában. Szándékai azonnal teljesülnek a Mennyei, vagy Isteni szubsztanciából. Mivel testével kapcsolatban is mindig az Isteni tökéletességet tartja fenn, így teste is elérte a halhatatlanságot. Tudatát olyan magasra emelte, hogy csak egy magasabb oktávon képes élni, így egy átlag ember számára láthatatlan.

8. A Megvilágosodás 5. szintje: Akik ezen a szinten élnek, azok a legmagasabb szintű tanításokban részesülnek. és csak nagyon ritkán jelennek meg a fizikai sík magasabb oktávjain.Ennél magasabb tudatszinten nem lehet fizikai testben a Földön élni, még a magasabb oktávokon sem. Így ezen szint után más, magasabb (a 7., és a felette lévő) dimenziókban élnek szeretett testvéreink.